Nyírábrány

Nyírábrány
Tájház (Nyírábrány, Rákóczi utca 55.)
Nyírábrány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Nagy Lajos (Fidesz-KDNP
Irányítószám	4264
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	3581 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	67,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,59 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 33′, k. h. 22° 02′47.55, 22.033333333333
Nyírábrány Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyírábrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírábrány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szent-György-Ábrány Gróf Szapáry György kastélya (illusztráció Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat kötetéből

Nyírábrány nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése

A vármegye északkeleti szélén fekszik, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, Debrecentől mintegy 30 kilométerre. Az 5.571 hektár (55,7 km²) területű település természetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozik, egyszersmind része a történelmi és tájföldrajzi alapokon kialakult Ligetalja tájnak és település-együttesnek. Területe a Dél-Nyírség tájegység 100–162 méter közötti tengerszint feletti magasságú, szélhordta futóhomokkal fedett hordalékkúp-síkságának északkeleti részét alkotja, ahol széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A vadregényes vidéken nagy méretű parabola-, és szegélybuckák a jellemző felszíni formák.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartalom kb. 2000 óra, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 °C, a csapadék évi összege 600 mm. A Nyírségre, mint tájegységre jellemző mikroklímával, – flórával és faunával – rendelkezik. Vízrajzi szempontból a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik ugyan, de alapvetően száraz, vízhiányos a település.

A felszín közeli üledékek jelentős része futóhomok. A térséget lényegében a homoktalajok uralják, amelyek közül említésre érdemes a mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen futóhomok, a gyenge termékenységű humuszos homoktalaj és kis mértékben a kovárványos barna erdőtalaj. A túlnyomórészt gyenge termőképességű, átlagosan mindössze 6-7 aranykorona értékű homoktalajok inkább csak speciális kultúrák, például az őshonos málna, uborka, paprika, paradicsom, dohány és torma termesztésére alkalmasak.

Növényföldrajzi térbeosztás szerint a térség a Nyírségi flórajárásba (Nyírségense) tartozik. Legjellemzőbb erdőtársulásai a kisebb-nagyobb kiterjedésű ligetes akácerdők. Jelentős felületeket borítanak a homokpuszta-gyepek és a homokpuszta-rétek. Különleges természeti értékkel ugyan nem rendelkezik a terület, ám a futóhomokbuckák és a ligetes, dimbes-dombos, erdős táj sajátos szépsége kivívja a természetkedvelők csodálatát.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 48-as főút, ezen érhető el Debrecen és az ország távolabbi részei felől is. Nyíradonnyal a 4904-es, Nyírbátorral a 4906-os út kapcsolja össze, a 48-as főúttól a község központjába pedig a 4907-es út vezet.

A település nemcsak közúton, de vasúton (a jól megközelíthető, a MÁV 105-ös számú Debrecen–Nyírábrány-vasútvonalán. Nyírábrány vasútállomás a 48-as főút és a 4904-es út keresztezése közelében helyezkedik el, közúti elérését az ugyanonnan nyugat felé kiágazó 48 321-es számú mellékút teszi lehetősé.

Nyírábrány egyre nagyobb jelentőséggel bíró, immár nemzetközi közúti és vasúti átkelőhely, vasútállomása számottevő teher-, és személyforgalmat bonyolít le. A nagyközség település-, és közlekedés-földrajzi pozícióját erősíti az is, hogy a környező településekről könnyen megközelíthető. Az egyre javuló magyar-román kapcsolatok fényében Nyírábrány határmenti fekvéséből adódó szerepe mindinkább felértékelődik, miután 2000 őszén nemzetközi határátkelőhellyé lépett elő.

Története

A mai Nyírábrányt alkotó településrészek eredete visszanyúlik az Árpád-korba, egészen a tatárjárás előtti időkbe. A falu a tatárjárás előtt a Gutkeled nemzetség birtokában volt (a környező vidék történetét e korban, hosszú ideig, általában is e nemzetség birtokszerzései határozták meg, szerte a korabeli Szabolcs és Bihar vármegyék területén. A település első írásos említése 1279-ből való, amikor a falu örökös nélküli birtokosának halála után ugyancsak a Gutkeled nemzetségből származó Bátori és Szakolyi családok kezébe került.

Településrészeit 1320 előtt az adonyi monostornak adják, s ekkor már elnéptelenedő falu volt. Hányattatásai tovább folytatódnak azzal, hogy 1326-ban a tulajdonos család ellenségei kirabolták és felégették, s ezért sem találni papját a pápai tizedjegyzékekben.

1340 körül újratelepült a falu, amelybe 1355-ben beolvadt a szomszédos Kisbátor. Egyháza védőszentje után 1374-ben neve Szentábrány, Szentgyörgyábrány. Más forrás szerint a község neve a bibliai Ábrahám személynevéből származik.14. századi sokszögzáródású szentélyes templomának alapjait 1924-ben Zoltai Lajos tárta fel. Adat szól arról is, hogy 1441-ben Nagyábrány, 1446-ban Nyírábrány a neve.^[forrás?] 1448 előtt részei a Várday család birtokában voltak, 1552-ben a Bátoriaké és a Bornemissza család tagjaié.

Szent György Ábrány nem sokkal az újratelepítés után, az 1806–1869 között készített katonai topográfiai térképen

Budai Ábrány térképe ugyanarról a szelvényről

A török hódoltság idején a település elpusztult, s csak a 18. század végén települt újjá. Az új benépesülés előtt Ábrahám Puszta és Ábrány Puszta néven két lakatlan faluhely ismert. Eördögh György birtokos a Felvidékről szlovák, Erdélyből román jobbágyokat is hozatott a település benépesítése céljából. Ez idő tájt Ördög Ábrány néven szerepelt az Ábrány Puszta helyén épített falu, majd a magyar-szlovák lakosságú község a Szent György Ábrány vagy Nagy Ábrány nevet vette fel. Az Ábrahám Puszta a Budai Ábrány vagy Kis Ábrány nevet kapta.

A jobbágyfelszabadítás-t megelőzően a kortársak előtt jeles gazdálkodásáról ismert Ábrányi Lajos volt a falu földesura. A község 1901-ben egyesült a szomszédos Budaábránnyal, s ekkor vette fel a Nyírábrány nevet.

Közigazgatásilag Szentgyörgyábrány és környéke hosszú évszázadokig Szabolcs vármegyéhez tartozó községi, majd nagyközségi rangú település volt, bár a megyehatárok sokszor változtak, így időnként Bihar vármegyéhez is tartozott. 1901-ben Budaábrány kisközség és Szentgyörgyábrány nagyközség egyesüléséből alakult meg Nyírábrány.

A település címeres pecsétnyomója 1828-ból ismeretes, még mielőtt 1901-ben felvette volna a Nyírábrány nevet. A későbbi településrésznek, Budaábránynak egyetlen pecsétnyomója ismeretes, amelynek azonban címerképe nincs, csak a "BA" monogrammal a falu kezdőbetűit rögzítik. Az 1828-as pecsétnyomó alapján Nyírábrány címerleírása az alábbiak szerint adható meg: csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfelé, hegyével kifelé néző, ezüstszínű görbe kard fölött aranyszínű sárgadinnye (a 19. században meghonosodott és elterjedt dinnyetermesztés szimbóluma).

1933-tól a – közigazgatásilag egyelőre egyesített – Szabolcs és Ung vármegyéhez tartozott.

A település sorsát és közigazgatási helyzetét befolyásoló további jelentős változásokat az 1945-ös esztendő hozott, amikor Erősstag külterületi lakóhelyet Bagamér nagyközségtől Nyírábrányhoz csatolták.

Az 1945-ös megyerendezés során Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket Szabolcs megyétől Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. Nyírábrány 1946. április 1-jén került át Hajdú-Bihar megyéhez, s ugyanebben az esztendőben külterületi lakott helyeiből megalakult az önálló Fülöp nagyközség. 1948-tól már "Fülöp" név alakban szereplő új település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község lett. 1978-ban ismét elveszítette önállóságát és nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag pedig újra Nyírábrány irányítása alá került. Fülöp község az önállóságát hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.

1972-ben a településhez került a Külső-Liget nevű külterületi lakott hely egy része Bagamértól, 1977-ben nagyközségi közös tanácsú székhelyközség (Fülöp társközséggel együtt). 1989-ben Fülöphöz került át a Tótfalu nevű külterületi lakott hely.

1990-től önálló nagyközségként, saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel szervezi saját életét.

2003-ban megújult a nyírábrányi határátkelő állomás. Kétszer négy sávos úton kelhetnek át az utasok, Magyarország és Románia határán. A korszerű útlevélkezelő fülkében és a tágas, korszerű háromszintes épületben a legmodernebb műszereket állították üzembe.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	3798	3774	3777	3673	3562	3605	3581
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,9% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,6%, református 15,6%, görögkatolikus 33%, felekezeten kívüli 7% (22,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,8% románnak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,9% volt református, 11,5% római katolikus, 20% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% evangélikus, 10,5% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Kupecz József	FKgP-MSZP-SZDSZ
1994–1998	Dr. Szilágyi Mária Zita	független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014	Nyíri Béla	független
2014–2019		Fidesz-KDNP
2019–2024	Nagy Lajos	független
2024–		Fidesz-KDNP

Nevezetességei

• Eördögh–Ábrányi–Szapáry kastély és kertje

Itt született Ábrányi Kornél (ered. Eördögh Kornél) zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus (1822. október 15. – 1903. december 20. Budapest); Ábrányi Emil (1820–1850) író, 48-as kormánybiztos; Derzsi János (színész) (1954). április 20..

Képgaléria

• 
  Római katolikus templom
• 
  Görögkatolikus templom
• 
  Eördögh–Ábrányi–Szapáry kastély
• 
  Vasútállomás

Források

• A Pallas nagy lexikona Szent-György-Ábrány (1891) 2416 magyar és oláh lak.
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

További információk

• Nyírábrány az utazom.com honlapján
• Nyírábrány, Hungary Alternate names: Nyírábrány [Hun], Szentgyörgyábrány [Hun, before 1901]
• Történeti kertek - Nyírábrány (Szentgyörgyábrány), Eördögh/Ábrányi-Szapáry-kastély és kertje