Ugrás a tartalomhoz

Erkölcstelen mesék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erkölcstelen mesék
(Les contes immoraux)
1973-as francia film

RendezőWalerian Borowczyk
ProducerAnatole Dauman
Műfaj
  • erotikus film
  • LMBT-témájú film
  • irodalmi adaptáció
Forgatókönyvíró
FőszerepbenLise Danvers
Charlotte Alexandra
Paloma Picasso
Florence Bellamy
ZeneMaurice Leroux
OperatőrBernard Daillencourt
Guy Durban
Noël Véry
Michel Zolat
VágóWalerian Borowczyk
JelmeztervezőPiet Bolscher
DíszlettervezőWalerian Borowczyk
Gyártás
GyártóArgos Films
Syn-Frank Enterprises
Ország Franciaország
Nyelvfrancia, magyar, olasz
Játékidő103 perc
Forgalmazás
Forgalmazómagyar MOKÉP (mozi)
Bemutatófrancia 1974. augusztus 28.
Korhatármagyar 18 év
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Erkölcstelen mesék (Les contes immoraux) 1974-ben készült színes, francia erotikus film. Ez volt a lengyel Walerian Borowczyk harmadik játékfilmje, s igazából ez tette világhírűvé a nevét egész estés filmek alkotójaként is. (Rövid- és animációs filmjei révén már korábban elismert művésznek számított.) Az Erkölcstelen mesék 4 történetből áll: A dagály, Thérèse filozófiája, Báthory Erzsébet, Lucrezia Borgia.

A történetek és szereplők

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A dagály

[szerkesztés]

A helyszín Franciaország, a 20. század második felében. A húszéves André kerékpárral kiviszi unokahúgát, a 16 éves Julie-t a tengerpartra. Miközben a dagály érkezését várják, André ráveszi unokahúgát, hogy fellációt végezzen rajta.

  • Lise Danvers (Julie)
  • Fabrice Luchini (André)

Thérèse filozófiája

[szerkesztés]

A helyszín Franciaország, a 19. században. A kamaszlány Thérèse-t édesanyja büntetésből bezárja egy szobába. A kétségbeesett leányzó hamarosan feltalálja magát, ismerkedni kezd a szoba tárgyaival, vallási hevülettel kevert szexuális késztetés vesz erőt rajta, amely maszturbációhoz vezet. A kéjes sikolyok felkeltik egy arra járó csavargó figyelmét…

  • Charlotte Alexandra (Thérèse)

Báthory Erzsébet

[szerkesztés]

A helyszín Magyarország, a 17. században. A csejtei vár úrnője, Báthori Erzsébet fiúnak öltözött komornája segítségével fiatal lányokat ejt foglyul, akiket a várába hurcoltat. A lányoknak előbb alaposan meg kell tisztálkodniuk, majd megjelenik maga Erzsébet asszony is, akivel leszbikus színezetű enyelgés kezdődik, melynek végén a foglyokat lemészárolják. Vérüket egy dézsába öntik, és ebben fürdik meg Erzsébet asszony, hogy megőrizze szépségét és fiatalságát. Fiúszerepre kényszerített komornája azonban elárulja úrnőjét…

Lucrezia Borgia

[szerkesztés]
Lucrezia Borgia

A helyszín Itália a 16. században. VI. Sándor pápa és fia, Cesare vérfertőző viszonyt folytat Lucrezia Borgiával, aki egyiküknek a lánya, másikuknak a húga. Közben Savonarola a pápai család erkölcstelenségét ostorozza, mindhiába: az orgiák folytatódnak, Savonarola viszont máglyán végzi…

  • Florence Bellamy (Lucrezia Borgia)
  • Jacopo Berinizi (VI. Sándor pápa)
  • Lorenzo Berinizi (Cesare Borgia)
  • Philippe Desboeuf (Savonarola)

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Mindegyik epizódot rövid bevezető szöveg előzi meg.
  • Csupán a legelső epizód az, amelyik irodalmi mű alapján készült, a késő szürrealista francia író, André Pieyre de Mandiargues (19091991) La Marée című művéből. Borowczyk később is megfilmesítette a szerző írásait: a Periféria (1976) és a Szerelmi rítus (1988) teljes egészében Mandiargues egy-egy munkáján alapul, a 3 epizódból álló A romlás démonainak (1979) pedig a középső története.
  • A Thérèse filozófiája a vallási és a szexuális megszállottság merész összefüggéseit érinti: e témának szentelte később Borowczyk az Egy kolostor belsejében (1977) című filmjét is.
  • A Báthory-epizódot Svédországban forgatták. Az egyik fogoly szerepét a népszerű svéd pornósztár, Marie Forså alakította: ő az a lány, aki a vaginájába rejti azt a gyöngyszemet, amelyik Báthory Erzsébet szétszakadt nyakláncából gurult el. A pornócsillagnak ez volt az egyetlen, nem „hard” szereplése a filmvásznon.
  • A Báthory-epizód kísérőzenéje magyar nyelven előadott húsvéti énekekből áll. Báthory Erzsébet szerepére Borowczyk a híres festőművész lányát, Paloma Picassót kérte fel, akinek ez az egyetlen filmszerepe. Angliában ez volt a film reklámszlogenje: „Nem kell múzeumba mennie, hogy lásson egy X kategóriás Picassót!” (Az X kategória a felnőtteknek szóló filmek máig használatos jelölése.)
  • A Lucrezia Borgia-epizódban a két férfi főszereplő szándékosan viseli ugyanazt a családnevet, mintha apáról és fiáról lenne szó. Jacopo Berinizi azonban valójában Borowczyk jó barátjával, Chris Marker rendezővel azonos. Marker rendezte a 12 majom (1995) című Terry Gilliam-film alapjául szolgáló rövidfilmet (A kilátóterasz, 1962), melyben egyébként Borowczyk felesége, Ligia Branice volt az egyik szereplő.
  • Borowczyk eredetileg 5 epizódot forgatott az Erkölcstelen mesék számára, de az ötödiket végül kihagyta. Az anyag azonban nem veszett kárba: a rendező A bestia (1975) című filmjéhez felhasználta a kihagyott jelenetet. Egyes források szerint Borowczyk eredetileg az Erkölcstelen mesék számára forgatta az Une collection particulière (1973) című rövidfilmjét is, melyet végül önállóan, a négy epizódos játékfilm premierjét megelőzve mutattak be.
  • Az Erkölcstelen mesék volt az első erotikus film, melyet a francia Antenne 2 tévécsatorna műsorára tűzött, 1978-ban. I. János Pál pápa halálára való tekintettel azonban a Borgia-epizódot kivágták.
  • A filmet 1990 augusztusában mutatták be Magyarországon. 2008 végéig bezárólag egyik hazai tévéállomás sem sugározta, és nem jelent meg nálunk se VHS-en, se DVD-n.

Magyar kritikai visszhang

[szerkesztés]

„Nyugodtan, izgalom nélkül, tűnődve nézhetjük vérforraló négy epizódját. Aki először látja most, arra is hat patinás, ómódi bájaival, megnemesült vagy megkopott merészségével. Szép maradt ez a film, de valahogy ősziesen szép, mint megfakultan pasztell-árnyalatú, egykor oly harsány színei. A négy epizód (tulajdonképpen négy önálló kisfilm) roppant egyenetlen színvonalú. Az első kivételével mindegyik a múltban játszódik. Ez a múlt mint színpompás dekoráció jelenik meg a filmben. Alkalom nemesen leomló bársonyok, tüllfátylak és bíborba-brokátba borult tárgyak meg testrészek szép, sőt szépelgő ábrázolására. De nemcsak a tárgyak: a történetek ideje és helyszíne is mindenféle kultúrtörténeti malaszttal terhes.”
(Bikácsy Gergely: Bíbor onánia. In: Filmvilág 1990/8, 28. oldal)

További információk

[szerkesztés]